Már tavaly is csak egy napos jegyet vettünk, mert rájöttünk, hogy a DDR versenyen és a zenevideó vetítésen kívül vasárnap minket rohadtul semmi nem érdekel, és már versenyezni nem versenyzek, videót meg itthon is tudunk nézni, szóval elég nekünk a szombat. Olcsóbb is, a jegyet meg eddig még sose vásároltuk le, pláne nem kétszer... úgyhogy így jobban megéri. És most először mentem úgy, hogy volt bőven pénzem, mégse költöttem egy fillért se... hát nem vagyok normális XD
És most éltük meg először, hogy időben indultunk el - most csak Zsófi jött fel hozzám reggel, és már olyan háromnegyed 11kor ott voltunk az exponál. Út közben találkoztunk egy nagyon édes cicával is, aki minden emberhez odament, engem meg megtámadott XD Nagyon édes volt *w*
Az meglepett, hogy nem a kapunál volt a jegypénztár, és bent alig tudtuk átverekedni magunk a sorban állók között
Az egyetlen negatívum az volt, hogy esett az eső, és fellazult a talaj, ráadásul mindenki betömörült az épületekbe, úgyhogy hattalmas tömeg volt mindenfelé. Kellemetlen volt, pláne, hogy én a legjobban azt szeretem a conokban, hogy mindenki kint bandázik, meg ökörködik. De szerencsére 1-2 óra múlva elállt az eső, és a padok megszáradtak, úgyhogy a tömeg is eloszlott.
Mint már írtam, nem vettem semmit, de betévedtünk a konzolterembe (meg is lepett, hogy máshova tették), és kaptam egy ajándék Skyrim posztert, amivel egész nap ütögettem mindenkit (főleg Zsófit). Úgyhogy nem jöttem haza üres kézzel, hojjé!
Amúgy a con legnagyobb részét 3 helyen töltöttük: kint, a DDRnél, és a karaoke teremben. De utóbbiban olyan iszonyú meleg volt már megint, hogy én nem bírtam ott létezni, úgyhogy kb. csak addig voltam benn, amíg Hana sorára vártunk. Elénekelte a Nana - Roset, nagyon szép volt *w* Azért tényleg megérte ott fulladozni a szaunában.
És most végre sikerült DDReznem Hanával! Már elég régóta ígérjük egymásnak, hogy táncpadozunk egyet együtt, de eddig sose kerültünk sorra. Most viszont, mivel korábban ott voltunk már, sikerült még versenyek előtt ugrálnunk egyet. Asuval is akartunk még délután, de ahhoz képest, hogy a programfüzetben 4ig volt kiírva a verseny, eléggé elcsúsztak... kb. fél 7kor is versenyeztek még. Úgyhogy mi már nem tudtunk. De majd legközelebb!
Oh, és láttam egy régi ismerőst is, igaz, hogy csak rövid ideig, utána elnyelte a föld. Kíváncsi vagyok, ő vajon látott-e engem, vagy hogy egyáltalán emlékszik-e rám... mondjuk, ha még összefutottam volna vele a nap folyamán, biztos nem mertem volna odamenni hozzá. Pedig jó lett volna megint beszélgetni egy kicsit, szerintem lett volna egymásnak mit mondanunk...
Na, hát összességében nagyon jól éreztem magam a többiekkel, most tényleg megérte minden forintját a jegy, és hát igen, már most alig várom a nyári cont! :)
Címkék: élmény
@ 12:46
2012. április 17., kedd♥
Nem fogadtam meg semmit. Eddig is tisztába voltam azokkal, amiket el akarok érni az életemben, ehhez nincs szükségem semmiféle "újévi fogadalomra", ígyis-úgyis meg fogom valósítani őket. Elszánt vagyok. És kijelenthetem, hogy kipihenten, újult erővel vágok neki az előttem álló évnek.
Mik is állnak előttem?
Kezdetnek, nemsokára betöltöm a tizennyolcat. Igazából nem izgat ez a szám, nem változom meg tőle, de egy biztos: még azon, vagy az azt követő héten elmegyek és csappantok egy lyukat az arcomra (vagy a szemöldökömbe, vagy a számba). Hoshival elterveztük, hogy mivel mindkettőnknek csütörtökre esik a szülinapja, pénteken nem megyünk be suliba, hanem együtt nyomulunk egymásnál. De mint kiderült, pont 26-án sportnap lesz a suliban, így a 27-e alapból szünet. Megint megúsztam egy igazolást.
Aztán megállás nélküli tanulás, és érettségi. Na ettől már inkább parázok. Hé, jövő-Naito, ha ezt olvasod, remélem jól kiröhögsz, és legyintgetsz, hogy "Ugyan már"! Bár igazából a töri az, amitől a leginkább félek, épphogy nem állok belőle bukásra. Meg persze úgy az összes szóbelitől tartok. Felelni alapból utálok, hát még idegenek előtt!
A nyári melóban kissé bizonytalan vagyok. Szakma közben eleve lesz kötelező munkám, oda mennék, ahol tavaly nyáron dolgoztam
Bár, mint kiderült, Zsófi is cukrászatra fog jönni, és mivel neki is kell hely, jöhetne velem. Így nem lennék tök egyedül, mint tavaly, talán még élvezném is parányit. De ez még távol van, szeptemberig még akármi történhet.
Mellesleg, mi ez, hogy februárban leáll a BKV? Vicces lesz, ha gyalog kell majd járni mindenhova. Nekünk ugyan nincs kocsink, de ha lenne se hiszem, hogy használnánk ilyen benzinárak mellett.
Király ez az ország. :)
@ 22:39
2012. január 12., csütörtök♥
Sajnálom a mostani gyerekeket.
Na mindegy, ez csak úgy eszembe jutott. A conról nem igazán mondok semmit, mert annyira nem volt jó, majd' megfagytunk, legalábbis én XD Azért a társaság persze jó volt, bár eléggé morcos voltam az elején. Már valamikor egykor kijelentettem, hogy én hazajövök. De kábé hatig mégis maradtunk :)
Hanachan sajnos most nem tudott énekelni, én meg nem tudtam DDRezni a hülye csizmám miatt. De legközelebb szeretnénk megint versenyre menni. Az a csoportos eléggé érdekel :) Csak kell hozzá pár ember.
Hosszú idő után most megint beültem cosplayversenyre, és meglepődtem, hogy mindent tök jól láttam. Jó ötlet volt, hogy akinek nem jutott hely, leült a földre (eddig mindig azért nem mentem be, mert tudtam, hogy az ácsorgóktól nem látok majd semmit), sz'al mi is leültünk valahova hátra, és néztük a versenyzőket. Az egyik versenyző a Fate Unlimited Codes-ból öltözött be, és eszembe jutott, milyen rohadt jó volt azzal játszani :) Szeretném majd valahogy megszerezni, de ahhoz kéne egy ps XD
Na, mégis írtam valamit a conról :D
Pénteken voltunk Hoventán, de semmi nem volt, visszasírom a tavalyit. Hamar le is léptünk, és Hoshival, meg Zsófival benéztünk a Terminálba. Rengetegen voltak, így nem igazán tudtunk bemenni boltokba
Mostanában megint minden nap összefolyik, megint eléggé labilis vagyok, hamar leszek vidámból szomorú, mérges, vagy egyszerűen csak marha kimerült. De jól vagyok, azthiszem :)
Címkék: élmény
@ 21:31
2011. október 16., vasárnap♥
A Paradox of Retaliation turné budapesti koncertje augusztus 18-án volt, szóval már sajnos jó régen... viszont szerintem teljesen felesleges ódákat zengenem róla, inkább három szóban összefoglalom: egyszerűen király volt.
Egy barátnőm mondta, hogy voltak, akik már 15-én kimentek a Club 202 elé. Milyen szép a káröröm, ugye :) Egyszerűen nem értem, mi értelme van ennek. Jó, persze sokan jönnek fel vidékről, de istenem, miért három nappal előtte?!
Mi komótosan, fél öt körül értünk a helyszínre, semmi sor nem volt, összevissza lézengett a tömeg a kis udvarban. Zavii szinte azonnal kiszúrt minket, úgyhogy odacsapódtunk hozzájuk, és vártuk a nyitást. Rohadt meleg volt, de elvoltunk ott egymással, azon a picuri helyen, amit a minket körülvevő németek, és oroszok hagytak nekünk... az utolsó fél óra már pokol volt, de átvészelhető. Aztán mikor megindult a sor, egy német csoport nagyon szépen befarolt elém, megtiporták szegény Máriát
Még egyszer sem jártam a Club 202-ben, de hatalmas jó volt - az eddigi legjobb hely, ahol eddig jártam -, főleg a magas színpad miatt örültünk, hátul a merch pultnál is simán lehetett látni a dobfelszerelést. Vettünk pár dolgot - én egy pólót -, betettük a cuccokat a ruhatárba, és egyszerűen beálltunk hátra. Ott volt helyünk, levegőnk, és tökéletesen láttunk.
Fél órával később kezdődött a koncert, és akkor vettem észre, hogy az ötödik sorba kerültünk
Szóval tényleg ez volt az eddigi legjobb koncert, amin részt vettem. Élőben látni az egész Dir en Greyt, tényleg hatalmas élmény volt, még ha a kedvenc számomat nem is játszották
A koncert utáni napon volt az utolsó korrepem Hoshival, aki szerencsésen letette az összes pótvizsgáját következő héten, és abból ért el legjobb eredményt, amiből én tanítottam. Ennek nagyon örülök :) Nem vagyok valami jó tanár, de ezek szerint mégis sikerült rendesen beléverni a dolgokat :D
Azon a hétvégén pedig wellness hotelbe mentünk anyuval, mamival, és kerivel :) Négy napig, Parádfürdőn, az Erzsébet szállóban. Most voltunk először wellnessben, és azt hiszem, rendesen kihasználtuk :D a pihenés mellett rengeteget úsztunk, teniszeztünk, tollasoztunk, egyszer túráztunk is, és kipróbáltuk a kondigépeket. Szereztem egy kis színt is, és szerencsére egy kicsit se égtem le - LÁTOD, HOSHI, NEKEM SIKERÜLT -, csak barnultam.
A suli meg nem változott, ugyanolyan tré :D 2-án voltam befonatni a rasztáimat, nagyon jó volt, harmadikán már rasztulva mentem NSre Hanával, és Kocchannal. A nyáriszünet után már nagyon kellett egy buli :D
De sajnos nem bírta annyira a fejem a rasztát, így ma kifontam. Szeretném még animecon előtt visszafonatni, de nem hinném, hogy lesz rá pénzem, jelenleg azt se tudom, miből veszem meg a conjegyet :(
Na, azt hiszem, ez volt az eddigi leghosszabb post a blogomban :D Most már lassan két hete nincs gépem, de remélem, apa holnap visszahozza, és működik. Sajna azóta nem is tudtam írni, pedig rengeteg ötletem van az LPhez. Na majd jövőhéten ;)
Címkék: blog, élmény, koncert, raszta
@ 21:07
2011. szeptember 11., vasárnap♥
Szóval, nem ez volt életünk nagy conja XD Eleve a helyszín nem tetszett, hiányoltam a szabad teret...
Aztán, két nappal con után végre elmentem fodrászhoz. És most rövid a hajam! Furcsa, de igazából nem bánom, úgyis megnő, és különben is, szeptembertől műraszta lesz a fejemen, az meg elég hosszú, szóval hiányom nem lehet XD Amúgy nem tudtam eldönteni, kék, vagy lila szín legyen benne, úgyhogy most a frufrumban kék, hátul meg lila csíkok vannak :)
Most meg vidámparkban voltam Hoshival, Zsófival, Lauval, és Zsófi öccsével, Bencével. Reggel nem tudom, hogy, de kimaradt nekem egy óra, és 9-kor még zuhanyoztam, amikor Zsófi hívott, hogy hol az istenben vagyok XD De csak negyed órát késtem! Hamar összekaptam magam :D
Nyitásra odaértünk, és valamikor öt után indultunk haza, úgyhogy kijelenthetem, hogy szuper volt :D A vidámparkhoz tényleg kell társaság, mert amikor tavaly voltam csak Tinussal, elég szar volt, két óra szenvedés után hazajöttünk XD
Ennyi. Oh, és igen, visszakaptam a gépem
Címkék: blog, élmény, hirdetés, történet
@ 13:03
2011. augusztus 11., csütörtök♥
Aztán úgy volt, hogy Kocchannal megyünk NSre, de nem lett végül belőle NS, itthon maradtunk, és dumáltunk. Gondoltam akkor megyek majd Tokyo Dance Clubba, de végül oda se volt kedvem menni, és utólag kiderült, hogy Hana se ment, szal nem lett volna értelme XD
Mostmeg már egy hete, hogy melózok egy vecsési cukrászüzemben. Halál... mostmár 100%-ig biztos vagyok abban, hogy nem akarok cukrász lenni. Ráadásul rosszul vagyok attól a tömény cukor-édességszagtól ami mindig van, már itthon is azt érzem... tegnap 6 rekesz ischlert csináltam O_o és az a baj, hogy 2-kor végzek, hazaérek 3-ra, és előttem az egész délután, de hála a gerincferdülésemnek, mindig úgy megerőltetem a hátam, hogy annyira fáj, hogy mozdulni alig tudok itthon. Estére elmúlik, de másnap kezdődik előlről...
Még három hét, és vége.
Kezd kialakulni a fejemben a jövőképem: jövőre érettségi, arra azért nagyon rá fogok készülni, mert jó eredményt szeretnék mindenből (töriből a hármas is nagyon jó eredmény... XD), és valószínűleg nem maradok a Gundelben szakmát tanulni. Anya mondta, hogy van valahol itt a közelben egy grafikus iskola, azt hiszem, azt fogom meglátogatni érettségi után.
Aztán... eddig úgy terveztem, végre beszerzek egy basszusgitárt az érettségire kapott pénzemből, mert már régóta szeretnék, csak ugye drága... de valszeg sminktanfolyamra fogom költeni a pénzt. Nagyon drága egy ilyen tanfolyam, de megéri, ha lesz képesítésem, és talán el tudnék helyezkedni (nagy álmom egy extrém szalonban dolgozni
Á, ma amúgy kipróbáltam egy ganguro sminket...
hát, nincs sötét alapozóm, jobbhíján sötétbarna púderrel dolgoztam XD de ilyen melegben senkinek se ajánlom
Szeretnék még több stílust kipróbálni, úgyhogy rajtavagyok az ügyön :D meg mostmár lassan ideje lenne megcsinálnom az első makeup tutorial videómat...
Augusztusra is sokmindent tervezek, mivel akkor már végre nincs meló... a fizumból műrasztát fogok rendelni, profiktól, akik bele is fonják a hajamba. A színekben még nem vagyok biztos... de fekete lesz az alapja, és lesz benne kék.
Aztán, még mielőtt meglenne a rasztám, mindenképp elmegyek fodrászhoz, hogy végre legyen normális hajam, mert ez... kikopott a fekete, és az még nem is baj, mert szép barna az eredeti hajszínem, de a frufrum...! Most konkrétan szürke. Azt hiszem, a végleges verzió az lesz, hogy fekete, és pár vastagabb csík a tetején, vagy piros, vagy kék...
Ma voltam Hanachannal a Tanabata ünnepségen, és kalap szar az egész, nem volt ott semmi... megnéztük a legyezőtáncot, vagy mit, az szép volt, de aztán el is mentünk, az europarkban kajáltunk egyet, és egy jó nagyot beszélgettünk. Augusztusban varrunk pár jó kis ruhát :))
Holnap pedig Tinusozok kicsit.
Amúgy olvastam, hogy a MAT szervez megint animecont, egynaposat, július 30-án. Ki nem hagyom :))
Címkék: blog, élmény, raszta, smink, stílus
@ 20:12
2011. július 9., szombat♥
Jó sok idő eltelt már azóta, de még mindig nem írtam a sakuraconról. Hogy foglaljam össze? JÓ VOLT! Ezerszer jobb volt, mint a tavalyi. Bár, igazából a programok nem érintettek, mert idén semmin se vettem részt, szóval nem tudom, hogy mennyire volt jobb a szervezés, mint tavaly, dehát a tavalyit nem nehéz felülmúlni.
Aztán egy bő negyed óra múlva felszedtem Asut is, ő b
Ha jól emlékszem, abban állapodtunk meg, hogy 10kor elindulunk, odaérünk háromnegyed 11-re, és tökéletesek vagyunk. De még fél 11kor ettünk, úgyhogy a terv csődöt mondott - miért van minden évben ez?! Nem vágom :D -, plusz én fél órát elszenvedtem a rasztáimmal, és még így se sikerült rendesen feltenni, de már ideges voltam, úgyhogy úgy maradt XD Nem is tudom, mikor indultunk el... talán fél 1 körül értünk expoba? Valahogy úgy...
Zsófi eléggé meg volt szeppenve a sok cosplayes, és ijesztő figura láttán. De szerintem az jobban zavarta, hogy ott rajta kívül mindenki más ezt természetesnek vette :D Mindenesetre, én jót szórakoztam rajta~
Aztán, amint beléptünk expoba, nekiálltam intenzíven keresni Hanát. Tudtam, hogy rózsaszín paróka van rajta, úgyhogy minden rózsaszín hajú emberkéhez odakiáltottam, hogy "HANA!", de egyik se volt ő :( plusz, az egyik rózsaszín hajúnak szakálla volt. Abban kicsit kételkedtem.
Aztán végül ő talált meg minket, és... narancssárga volt a haja. Mert levette a parókát. Szóval ezt is bebuktam... :D
H
Ezen a napon csak egy programon vettünk részt: a karaoken. Sokat ültünk a karaoke teremben, azt vártuk, hogy Hanachan énekeljen, amit meg is tett, kétszer is *-* Annyira jó volt! Még DDRezni is akartunk Hanával, de a karaoke után már nem volt rá sajnos idő.
Venni nem akartam semmit, de aztán mégis beszerváltam egy steampunk nyakláncot, nem tudtam otthagyni. Meg nagyon szemeztem egy dirus zászlóval, de végül elfelejtettem megvenni. XD
És mielőtt hazaindultunk volna, még hanyatt is vágtam magam a füvön. Kellemes volt :D Hazafelé még beültünk az Árkádban a mekibe, és eldumáltuk az időt, csak hogy ne tudjanak bezárni a mekisek ~
A vasárnap már nem volt olyan jó. Eleve kissé rosszkedvünk
Ezen a napon is akartam DDRezni, Asuval, de vasárnap csak versenyek voltak, úgyhogy ez is kifújt. Helyette beültünk a japán zenei videó vetítésre, amit Zsófi nem bírt sokáig XD Mondjuk, azzal, hogy végigvisítják a fanok a klipeket, én se vagyok kibékülve, de ilyen mindig van. Asu is lelépett Zsófi után, ő nem is mondta, miért. Mi Hoshival végigbaromkodtuk az klipeket, szinte mindegyikben találtunk valami vicceset, amin lehet röhögni. Mondjuk azt sajnáltam, hogy a két órás vetítésen csak kb. 7 rock klip volt, a többi mind pop. Aztán mentünk is haza, nem igazán tudtunk mit csinálni...
Szóval, összefoglalva, mint már feljebb is írtam, jó volt :D Örülök, hogy Zsófi is eljött, mostantól cibálom őt is minden conra! És már most nagyon várom a következőt.
Kicsit alakítottam amúgy a blogon, a színeket variáltam, és kiettem pár profilomat oldalra, az animáció alá. És végre valahára feltettem az új történetem első fejezetét, itt egy link annak, akit érdekel. Igyekszem a folytatással, fejben már megvan, szerintem a hétvégén simán megírom :))
Jövőhéten már szünet, és a hátramaradt júniust ki kell használnom, mert júliusban megyek dolgozni egy cukrászüzembe. Úgyhogy jövőhéten csütörtöktől megyek Tinussal Törökbálintra, mint tavaly, és nagyon jól fogjuk érezni magunk, mint tavaly :D meg még előtte elmegyünk moziba pár osztálytárssal. Szóval, leccgó számmör :D
Címkék: blog, dizájn, élmény, történet
@ 12:53
2011. június 9., csütörtök♥
Igyekszem elsöpörni a szürke mindennapokat, elmenni oda, ahova csak lehet. A fotózást eltolták, a programjainkat lemondtuk, mert rossz időt mondtak, ehhez képest egész héten nem esett. Így gondoltuk, hiába az előrejelzett rossz idő, elmegyünk majálisozni. Természetesen
De nem gond. Elmentünk, és akkor is jól éreztük magunk. Kitoltunk az élettel, hihihi!
Sokáig nem volt most suli, ugye húsvét, tavaszi szünet, ballagási előkészületek, érettségi szünet. Úgyhogy volt is időm elmenni egy kicsit itthonról. Voltunk Zsófival az Ázsia Centerben, vettem magamnak három körömlakkot, meg sminkapplikátort, és még Zsófit is rábeszéltem egy lakkra. Végülis örül, hogy megvette :)
Aztán tegnap Móni névnap volt. Anyuval felmentünk Kerihez, hogy meglepjük, de még nem volt otthon, hát megvártuk, és amikor hazajött, annyira meglepődött, és meghatódott, hogy elsírta magát. Egyem meg :)
Vett magának olcsón egy aranyos macis köténykét. Kérdeztem, hogy minek neki kötény, erre közölte, hogy majd kiteszi szépen a konyhába, és olyan jól fog mutatni. Majd le kéne csöpögtetnie pörköltszafttal, vagy csokival, hogy úgy tűnjön, használja is :)
Ma pedig bátyám közölte, hogy a hivatalos Ragnarok Online szerver ingyenes lett, és hogy letölti. Leszedte a
Örülök, hogy megint van valami, amivel tudok játszani. A Ragnaroknak meg főleg örülök, nagyon szeretem azt a játékot, csak eddig nem volt hol, és kivel játszani. De most úgy néz ki, megint lesz :)
olyan jó lenne, ha végre én is beszélhetnék, és nem csak hallgatnom kéne, és egyetértenem

@ 21:13
2011. május 5., csütörtök♥
Mármint, nem amikor eszembe jut, hanem pár órával később.
Szóval ez nem volt túl ésszerű indok.
Na mindegy. Először is pár szót a Girugamesh koncertről, mert ha jól látom, azóta nem írtam.
Nagyon jó volt, és még mindig nem értem azokat, akik egy nappal előbb odamennek, és ott alszanak a diesel előtt... persze, talán ha nem laknék ilyen közel, az én fejemben is megfordulna, de még szerintem akkor is keresnék valami olcsó szállást, vagy egy barátnőt, akinél alhatok.
Szóval... mi körülbelül hat órakor értünk ki
Jót buliztunk, bár Satoshi engrishéből szinte egy szót nem értettem, és véletlenül sikerült bemutatnom Shuunak, aki ha jól láttam, észre is vette, mert nagyon vigyorgott rám XD
Úgy összességében jó koncert volt, de valahogy mégsem fogott meg annyira. És sajnáltam, hogy nem volt autogrammosztás :(
Mostanában nagyon sok időt töltök a barátaimmal, ami jól is esik. Suli után többször is elmászkáltunk valamerre, és Hoshit is korrepetálom keddenként szakszámból
Felmerült az is, hogy Zsófi is jön velünk animeconra, aminek nagyon örülnék. Olyan jó lenne~ minél többen vagyunk, annál jobb! Amúgy is nagyon várom már a cont, bár igaz, hogy már tényleg csak a társaságért megyek, meg a hangulatért. Nem hinném, hogy most versenyeznék, bár még gondolkodom a fanfic-versenyen, de megint nem fogok kitalálni határidőre semmi témát, amiben írhatnék...
Oh igen, megint kék a hajam, vettem egy sötétebb színt, és tetszik

Oh és igen; ma tudtam meg, hogy a Dir en Grey jön augusztusban koncertezni! Hazafele épp arról beszélgettünk Zsófival, milyen koncertre jönne el velem, és mondta, hogy dirura soha. Én meg mondtam neki, hogy ne aggódjon, oda el se tudnám rángatni, mert hozzánk sose jönnek, erre pont mikor szálltam le a buszról, Kocchan hívott, hogy augusztusban dirukoncert!!! Majdnem összeestem örömömben :D
no, és már csak 68 nap és nyáriszünet
Címkék: blog, élmény, koncert, stílus
@ 14:33
2011. április 8., péntek♥
Először kissé paráztam, hogy nem találunk oda - mert ugye már ismerem magam -, de a HÉVen volt egy csomó ember, akiről ránézésre meg lehetett állapítani, hogy merre mennek, szal hozzájuk csapódtunk 8)
Volt egy csomó szám, amit felismertem, meg volt olyan is, amit ismertem, csak nem tudom, honnan. Kábé fél órával azután, hogy megérkeztünk, benyomták a Clever Sleazoidot, azután meg már mindenre tudtam rázni a fejem...
Jah és nem tudom, hogy tudott ilyen kevés alkohol úgy a fejembe szállni, hogy kiröhögjem magam, miközben majdnem leesek a mozgólépcsőről. De sikerült 8D Pedig tényleg nem ittam sokat.
No mindegy, szóval nagyon jó volt, és köszi Kocchan, hogy eljöttél velem, és legközelebb menjünk többen 8)
Címkék: élmény
@ 0:27
2010. szeptember 5., vasárnap♥
Mindenki jól jegyezze meg.
----------------------
Na, szal vasárnap voltam túrázni keresztanyámmal. Csak most írok róla, mert fel kellett dolgoznom XD
Csillebércre mentünk, és gondoltuk, ott majd teszünk egy jó nagy kört egy túraleírás alapján, amiről már az elején kiderült, hogy szar, mert mindig azt írta, hogy balra menjünk, akkor is, amikor jobbra kellett volna. Ennek köszönhetően, már az út elején eltévedtünk - először nem találtuk azt a turistaházat, ami elvileg túralátványosság, pedig a jelzésen mentünk. Egy szar fogadó-vendéglő volt a helyén... talán egy dollhauz, eh? O.O -, és végig nem azon az úton mentünk, amin kellett volna. Viszont így is ugyanoda lyukadtunk ki, ahova kellett! Csak kicsit veszélyesebb rész volt, nekem kialakult egyfajta klausztrofóbiám a sok hülye fa miatt -.-
Ja és a bogarak!!! Wááá... ott zümmögtek mindig körülöttem. Mindig kapálóztam, meg visítoztam, keresztanyám idegileg kikészült tőlem (bezzeg neki nem zümmögtek!!!).
Aztán egy ideig egész jól haladtunk - akitől lehetett, mindig megkérdeztük, merre kell menni -, és már csak kb. 1 km volt hátra, amikor úgy eltévedtünk, hogy hú. Megkérdeztünk egy embert, merre kell menni, ő azt mondta, a sárga jelzésen, eltéveszthetetlen. Lehet, hogy neki az, de mi nem találtunk sárga jelzést... aztán szembetalálkoztunk egy bácsival, akinél volt egy vödör, és egy fűrész (szerintem emberi füleket gyűjtött), ő azt mondta, valami meredek részen fel, és onnan 500 méter. Ott semmi nem volt, szóval visszamentünk. A térkép szerint egyenesen kellett menni, de arra meg nem volt út... törtünk magunknak, de hamar rájöttünk, hogy így sokra nem megyünk XD aztán megkérdeztünk mégegy túrázó párt, és ők megmutatták, merre van a sárga jelzés.
Aztán elértünk egy négy-elágazásos részhez, ahol MEGINT NEM VOLT JELZÉS!!! Kipróbáltunk három utat, de sehol nem láttunk jelet, már ott tartottunk, hogy a semmin röhögtünk, de úgy, hogy nem tudtuk abbahagyni (őrület első jelei?), aztán visszagyalogoltunk, és persze, hogy a negyedik út volt a jó!
Onnan már simán megvolt a kivezető út, csak az volt a baj, hogy az a 150 méteres szintkülönbség, amit a túraleírás ígért, pont a végén mutatkozott meg. / <- kb ilyen meredeken mentünk fel, 12 km legyaloglása után, hát majdnem sírógörcsöt kaptunk.
De túléltük!
Fáj...
Címkék: élmény
@ 14:05
2010. június 9., szerda♥
Naszal', végül átmentem hozzá segíteni, mert szegénykém elég elveszett a konyhában, meg régebben sütögettünk már együtt, és ilyenkor jó élményeket lehet szerezni. Most is sikerült persze. A banános muffinnal nem volt komolyabb gond, mert olyat szoktam csinálni, finom is lett, kereken 21-et sütöttünk belőle. A kakaós már rázósabb meló volt...
- 22 deka lisztet mérj ki abba az edénybe - mutattam a kék tálra, miközben átböngésztem mégegyszer a receptet.
- Oké, de várj, már csak ennyi liszt van... ez van 22?
- Ez... kábé 10... látom, nagyon felkészültél a sütögetésre...
- Hát jó, azt hittem, van elég liszt itthon... sőt, úgy hittem ezt, hogy nem is tudtam, hogy ez is itt van még - lóbálta meg a lisztes zacskót a kezében.
- Szóval... úgy számoltad, hogy ha nincs ekkora mákod, még a banánosat se tudjuk megcsinálni?!
...
- Akkor csináljunk fél adagot!
- Oké, akkor ahhoz a liszthez most rakj hozzá... fél tojást. - Fájdalmasan megráncoltam a homlokomat, majd ránéztem.
- Ezt most nem mondod komolyan?!
Imádom keri főzőtudását. Amikor mondom neki, miből mennyit rakjon, és mérésnél mindig csak annyit hallok, hogy "hoppá", meg "jujj", de ha már kiöntötte, akkor nem vesz belőle vissza, inkább más íze lesz a sütinek.
Végül a kakaósból lett kemény hat darab, de szivem rakott a közepébe lekvárt, ami sülés közben feltört a tetejére, és a végére úgy nézett ki az összes muffin, mint a mini vulkánok. Naggyon laza!
Aztán kitalálta, hogy csináljunk update muffint is, ahhoz meg nem volt recept.
- Rögtönzök én neked olyan ápdét receptet, hogy figyelj - magyarázta, majd előkapta a két csomag update lisztjét.
- Keri, ezek már lejártak...
- Nem gond - vont vállat, és beleszagolt az egyikbe. - Nincs baja. Átszitálom, nyugi, nem rakom bele a kukacokat!
- Ebből ha nem baj, nem fogok enni - ráztam meg a fejem.
Találomra kimért egy kis tejet, beleütött egy tojást, meg beleküldte a banános muffinból megmaradt két tojásfehérjét is.
- Rum? - kérdeztem, miközben a spájzában nézelődtem.
- Jöhet!
- Csak tavaly járt le - forgattam meg az üveget a kezemben. - De jó illata van, szóval... - öntöttem egy kupaknyit a tejbe, és visszaraktam a spájzba.
- Kell ott lennie valahol kókusznak!
- Aha... te figy, ez 2006ban járt le...
- De az kókusz, annak semmi baja!
- Három éve!
- Add ide!
- Tavaly előtt előtt!
- Akkor dobd ki a picsába...
- Anyád azt mondta, a használt muffinsütőt ki kell olajozni, és lehet bele rakni a másik muffinból.
- Oda fog kozmálni az oldalára az előző muffin...
- Gondolod?
- Mosd el előtte szerintem...
- Dehogy mosom!
- Anya tényleg ezt mondta...? Én még nem használtam rögtön kétszer egymás után.
- Hallgass anyádra.
...
- Valami nagyon büdös...
- Az update muffinod...
- De nem is az sül, hanem a kakaós...
Kinyitottam a sütő ajtaját, és tömör füst csapott meg.
- A kurva... - egyenesedtem fel hirtelen.
- Mi az? Megégett?
- Á, csak az előző széle...
- Lógok anyádnak egy új muffinsütővel... - húzta el a száját.
Összefoglalva, kerivel sütni kész élmény, és még jól is sikerültek a sütik, hiába indult minden reménytelenül - na jó, az update cucc siralmas lett, mint a romlott tejbegríz, de azt mondta, majd kennek rá update pudingot és az elnyomja az ízét...
Címkék: élmény
@ 1:05
2010. május 4., kedd♥
Akkor kezdetnek egy ilyen véleménynyilvánítás:
- Expo: Jobb volt, mint amit vártam! Nagyon sok szabad tér volt, ami pozitív, mert én eddig mindig a társaságért mentem (meg esetleg néhány cuccért), és a con nagy részét kinn töltöttük. És nem tépték szét a táskámat a biztonságiak, ami mégegy pozitívum Oo
- Szervezés: ahahahaha. Ezzel össze is foglaltam nagyjából...
Szombat:
Nagyon későn értünk be conra, mert eléggé elhúztuk a készülődést. Ehhez az is hozzátesz, hogy Hoshiék készülés előtt elmentek átvenni a jegyeket, és több, mint egy órát állhattak sorban, mert kábé délre értek ide, és itt még öltözni kellett, meg hajat csinálni, sminkelni... szal olyan jó négy fele értünk az expoba. Ja, igen, és természetesen gyalog, mert a conbusz nem jött, hiába vártunk rá fél órát, mikor elvileg negyed óránként járt. (Tegnap este olvastam, hogy utolsó pillanatban le is mondták a járatokat. Fasza.)
Tulajdonképpen nem is csináltunk semmit, találkoztunk Hoshi barátaival, egy egész percre még Asukával is összefutottam, sőt, letámadott egy csaj, akit nem is ismerek, de ő se engem, de azért feldobta a kedvem XD
Aztán még taliztam Hanachannal is, akinek rózsaszín volt a haja Oo (Hmm, helyesírás-ellenőrző azt írja taliztam helyére, hogy tapiztam... mondjuk azt is csináltam ^o^)
Kovival akartunk egyet DDRezni, de biztonságiak kiküldtek minket idő előtt, hogy itt hétre el kell pakolni mindent... szervezés kap mégegy puszit.
After előtt hazamásztunk, enni, meg átöltözni (magastalpú itt még csak két helyen törte össze a talpam), és mikor visszafele mentünk, belebotlottunk egy tüntetésbe ("Pecsába az animecont!"), azokon jót röhögtünk, aztán odaértünk hungexpo elé, és valamiért lefagyott a vigyor az arcunkról. Be voltak zárva a kapuk... páran ott álltak már tök tanácstalanul, én meg felhívtam a bentieket, hogy na most akkor mi a szüzsé, és Kovi megnézte, hol juthatunk be. Végül sikerült. Karaoke teremben szálltunk meg, Jinjin és Csilla, aztán pedig jóval később Kocchan énekelt nekünk, nagyon szép volt, és csak nekem ajánlotta a Gurent ~ (és Hana karaokéjáról lemaradtam TT-----TT)
aztán benéztünk az afterre, de onnan azzal a slunggal fordultunk is ki, mert úristen miez, úgyhogy kint dumáltunk, és megvártuk a végét. Aztán taxival haza.
Vasárnap:
Ezerszer jobb, mint a szombat, az biztos. Persze reggel nem szólt az ébresztőm, így elaludtunk, de csináltam reggelit a csajoknak, aztán olyan dél fele már ott is voltunk (igen, megint másfél órát késtünk, ezvan). És végre hosszútávon találkoztam Asuval! Kocchan vett valami gyümölcsös üdítőt, és kiettem belőle az összes ananászt tökvéletlenül (kicsit gyilkosnak érzem magam).
Találkoztam Ayumival is, és nagyon egyet értettünk néhány dologban, többek között az afteren.
És a nap fénypontja ugyebár a DDR verseny volt. Eléggé paráztam, meg mérges is voltam, mert Kovi nem szólt, hogy nem velem fog versenyezni, de később rájöttem, hogy így jobb volt - mert NYERTEM, és még így is, hogy elbaszták a nevem az oklevélen, NAGYON BOLDOG VOLTAM.
Sajnos Hoshi a verseny után lelépett, szegény nem volt túl jól, de mi Asuékkal megvártuk a végét. Eredményhirdetésen úgy hívtak fel, hogy én vagyok az, akit mindenki szeret XD (hát végülis ja)
Itthon konstatáltam, hogy öt hólyag van a lábamon, de jó volt a magastalpúban kiborítani az embereket az utcán (főleg szombaton azt a három srácot, akik annyira meglepődtek, hogy az egyik felordított, hogy "aztnézd, mekkora bakancsa van!")
Ja és a cumim nagyon tetszett az embereknek, főleg a bishigörlnek ~
Szóval összegezve, jó volt a con... a szombat bizonyos emberkék miatt picit el lett baszva, de végülis túl lehetett élni :) (bár összesen két dolgot akartam csak venni, és persze mire arra került volna sor, hogy akkor most megveszem, már mindkettő elfogyott... de vettem kitűzőket.)
Ma viszont kész zombi voltam, átaludtam a matekot, a fizikát, a bioszt... hazajöttem, aludtam fél nyolcig... és most is megyek aludni.
Címkék: élmény
@ 21:11
2010. április 26., hétfő♥
Milyen ismerős, mintha ezt tavaly már hallottam volna októberben egy másik húzott szemű pasas szájából...
Abból esetből tanulva most ráérősen, háromnegyed hat körül érkeztünk meg a Diesel elé, és álltunk be a sorba, ami meglepően rövidnek tűnt, de amikor kábé két órával később feljutottunk a lépcsőkre, hátranéztem, és láttam, hogy még kábé fele annyian vannak mögöttünk is, mint előttünk voltak. Valamint a sorban állás is ezerszer kellemesebb volt, mint Miyavi előtt - volt szép társaságunk, és helyünk is, hogy levegőt kapjunk.
"Sziasztok!"
Az a húsz másodperces döbbent csend, miután Maya megszólalt, annyira tetszett, hogy majdnem felröhögtem - tényleg nem számítottam arra, hogy az LM.C is fog magyarul beszélni, de Maya nagyon ott volt a nyelvben, nagyon szépen beszélt. Egy kis segítség után még a "szeretlek"-et is gyönyörűen ordibálta. És még Aijit is beszéltette :)
Ahhoz képest, hogy az utolsó pillanatig reménykedtem abban, hogy mégis átteszik a koncertet a PeCsába, nagyon örülök, hogy mégsem tették. A Diesel nem valami nagy hely, viszont fura módon ezerszer jobban elfértünk, mint a PeCsában - ahol lehet, hogy többen voltunk, de nagyobb is -, körülbelül a harmadik sorban tomboltunk Asuval, Hanával, és Kovival, Kocchan pedig az első sorba is eljutott.
Mégegy jó pont, hogy volt légkondi! Igaz, hogy pont akkor kapcsolták be, amikor sikerült leszenvednem magamról a pulóverem, és rendesen fáztam tőle, de néhány perc múlva már nagyon kellemes volt.
"Girls! Boys! Girls! Boys! My girls! My bo... erm, my girls!"
A setlist nagyon jó volt, szinte végig énekeltem Mayával. Nagyon örültem, hogy játszották az új albumról a kedvenc számomat, a The Midnight Museum 4-et, és a ráadásban a Boys&Girls és a Rock the LM.C nagyot ütött. Élőben még az Optimisland is jó volt, itthon hiába nem tudtam meghallgatni soha :)
Maya tényleg egy őrült ember, és az őrültsége a közönségre is átragadt, legalábbis úgy tűnt, meg volt elégedve velünk. Nagyon tetszett, ahogy bemutatta a zenészeit, és ami még nagyon meglepett, hogy hozott egy tolmácsot is! Hajime nem igazán tudott magyarul, de nagyon aranyos volt, ahogy próbálkozott, és azért a tört magyart könnyebb lefordítani, mint a japánt, legalábbis nekem...
Koncert után beszereztem egy Wonderful Wonderholic albumot, meg némi vizet, aztán egy kis beszélgetés után hazajöttünk, de itthon Asuval és Kocchannal még hajnal kettőig dumáltunk. Mondjuk én egész éjjel alig aludtam valamit, mert a torkom egy részét a Dieselben felejtettem, és éreztem a hiányát éjszaka (meghát már koncert előtt se voltam valami jól). Reggelre annyira fájt, hogy beszélni alig tudtam, szóval olyan voltam egész nap, mint egy zombi, miután kikísértem Asuékat, sikerült normálisan is aludnom pár órát. Holnap pedig orvos.
De megérte. Nagyon is megérte.
Címkék: élmény
@ 20:24
2010. április 11., vasárnap♥