<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://www.blogger.com/navbar/2238161324424005737?origin\x3dhttp://naito-mare.blogspot.com', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script>


Voltam kis apró könnycsepp, voltam esőfelhő, voltam hatalmas óceán.

Follow My Blog



Anime-fanfiction Style
End of Paradise
DeviantART
Twitter



Peace and smile

A lányok megint rágják a fülem,hogy írjak a shibuya conról, dehát nem nagyon tudok mit írni róla. Odaértünk nyolcra, már volt egy kis sor, és amíg vártuk a jegyárusítást, kisminkeltem a többieket. Miután megvettük a jegyeket, kimentünk a Garay üzletközpont elé, és ott ontottuk magunkból az észt, de annyit röhögtünk egymáson - később magunkon -, hogy tökre elfáradtunk... XD meg előtte éjszaka egyikünk se aludt 2-3 óránál többet, kivéve Zsófi, de ő meg túlaludta magát Szóval, miután felkerültünk az emeletre, bevágódtunk a büfé mellé, és amíg a halzabálók szusit ettek, megintcsak beszélgettünk. Körbejártuk az üzletet, vettünk pár dolgot - én egy karmos gyűrűt, két KHR-es posztert, és egy Hangry&Angrys pénztárcát -, és megint a büfé mellé telepedtünk le szenvedni. A programfüzet szerint délben kezdődött egy program, amire be akartunk ülni, a megaseiyuu, de még fél egykor is a karaoke ment, úgyhogy úgy gondoltuk. számunkra a connak itt vége, és lementünk egy kocsmába. De ott se maradtunk valami sokáig, megittunk egy-egy koktélt, Kocchan egy ír kávét, aztán elindultunk haza.
Szóval, nem ez volt életünk nagy conja XD Eleve a helyszín nem tetszett, hiányoltam a szabad teret...

Aztán, két nappal con után végre elmentem fodrászhoz. És most rövid a hajam! Furcsa, de igazából nem bánom, úgyis megnő, és különben is, szeptembertől műraszta lesz a fejemen, az meg elég hosszú, szóval hiányom nem lehet XD Amúgy nem tudtam eldönteni, kék, vagy lila szín legyen benne, úgyhogy most a frufrumban kék, hátul meg lila csíkok vannak :) olyan nagyon jó kép még nem készült róla, majd talán fog

Most meg vidámparkban voltam Hoshival, Zsófival, Lauval, és Zsófi öccsével, Bencével. Reggel nem tudom, hogy, de kimaradt nekem egy óra, és 9-kor még zuhanyoztam, amikor Zsófi hívott, hogy hol az istenben vagyok XD De csak negyed órát késtem! Hamar összekaptam magam :D
Nyitásra odaértünk, és valamikor öt után indultunk haza, úgyhogy kijelenthetem, hogy szuper volt :D A vidámparkhoz tényleg kell társaság, mert amikor tavaly voltam csak Tinussal, elég szar volt, két óra szenvedés után hazajöttünk XD

Ennyi. Oh, és igen, visszakaptam a gépem ami továbbra is szar, és tizennyolcadik bekapcsolásra ismeri fel a monitort úgyhogy elkészült az irkálós blogom, amit ITT elérhettek, a Lost Paradise negyedik fejezetével~

Címkék: , , ,


♥imma hurt you real good, baby
@ 13:03
2011. augusztus 11., csütörtök♥


Cherry blossom

Végre! Már csak egy nap! Már csak egy rohadt tetves nap, és véget ér a kínszenvedés!!! hogy júliusban kezdődjön egy új
Mindenből átmentem, szerencsére, bár a töri meg a turizmus elég húzós volt. Rontottam a félévhez képest, de van, amiből sikerült javítani is, szóval tulképp ugyanolyan az átlagom, mint volt. Amit én értékelek, szüleim nem biztos, hogy fogják :D


Jó sok idő eltelt már azóta, de még mindig nem írtam a sakuraconról. Hogy foglaljam össze? JÓ VOLT! Ezerszer jobb volt, mint a tavalyi. Bár, igazából a programok nem érintettek, mert idén semmin se vettem részt, szóval nem tudom, hogy mennyire volt jobb a szervezés, mint tavaly, dehát a tavalyit nem nehéz felülmúlni.

Szombaton még kimentem a piacra, hogy vegyek magamnak, meg Hoshinak harisnyát, amit ki tudunk szaggatni. Visszafele Hoshi már ott volt a buszmegállóban, gondoltam akkor már megvárhatnánk Zsófit is, mert úgy emlékeztem, hogy háromnegyedre jön ő is, de Hoshi nagyon szenvedett, hogy éhes, meg kicsit hideg volt még, úgyhogy felhívtam Zsófit, merre jár, mikor ér ide. És persze nem háromnegyedre beszéltük meg, hanem 55-re, úgyhogy Hoshi elküldött a picsába, és felmentünk, én meg 10 perccel később mehettem le Zsófi elé XD Lefelé ott volt egy idősebb pár, eléggé néztek, és hallottam, hogy a nő megszólal: "Te... ő mi?" "Ő? Ő emó." Megkaptam. :D Pedig még nem voltam kisminkelve, és a hajamat se vasaltam ki.
Aztán egy bő negyed óra múlva felszedtem Asut is, ő bejött az épület elé, úgyhogy csak leszaladtam érte. Szóval jó sokat rohangáltam már reggel XD
Ha jól emlékszem, abban állapodtunk meg, hogy 10kor elindulunk, odaérünk háromnegyed 11-re, és tökéletesek vagyunk. De még fél 11kor ettünk, úgyhogy a terv csődöt mondott - miért van minden évben ez?! Nem vágom :D -, plusz én fél órát elszenvedtem a rasztáimmal, és még így se sikerült rendesen feltenni, de már ideges voltam, úgyhogy úgy maradt XD Nem is tudom, mikor indultunk el... talán fél 1 körül értünk expoba? Valahogy úgy...
Zsófi eléggé meg volt szeppenve a sok cosplayes, és ijesztő figura láttán. De szerintem az jobban zavarta, hogy ott rajta kívül mindenki más ezt természetesnek vette :D Mindenesetre, én jót szórakoztam rajta~
Aztán, amint beléptünk expoba, nekiálltam intenzíven keresni Hanát. Tudtam, hogy rózsaszín paróka van rajta, úgyhogy minden rózsaszín hajú emberkéhez odakiáltottam, hogy "HANA!", de egyik se volt ő :( plusz, az egyik rózsaszín hajúnak szakálla volt. Abban kicsit kételkedtem.
Aztán végül ő talált meg minket, és... narancssárga volt a haja. Mert levette a parókát. Szóval ezt is bebuktam... :D
Hoshi vett egy üveg szakét, azon, meg japán jegesteán éltünk egész nap - a szakét egyszer félre is nyeltem, amikor valami animaxos fazon belenyomta a kamerát az arcomba, és észrevettem -, meg elhatározta, hogy szushit fog enni, és - nem viccelek - vagy egy órát állt sorban érte. Én addig a Tegoshis táskájával rohangáltam, de aztán visszaadtam neki, mert nem szeretett, és folyton nyomta az oldalamat XD
Ezen a napon csak egy programon vettünk részt: a karaoken. Sokat ültünk a karaoke teremben, azt vártuk, hogy Hanachan énekeljen, amit meg is tett, kétszer is *-* Annyira jó volt! Még DDRezni is akartunk Hanával, de a karaoke után már nem volt rá sajnos idő.
Venni nem akartam semmit, de aztán mégis beszerváltam egy steampunk nyakláncot, nem tudtam otthagyni. Meg nagyon szemeztem egy dirus zászlóval, de végül elfelejtettem megvenni. XD
És mielőtt hazaindultunk volna, még hanyatt is vágtam magam a füvön. Kellemes volt :D Hazafelé még beültünk az Árkádban a mekibe, és eldumáltuk az időt, csak hogy ne tudjanak bezárni a mekisek ~

A vasárnap már nem volt olyan jó. Eleve kissé rosszkedvünk volt, meghatározatlan okok miatt, de beültünk kajálni KFCbe, és utána rögtön jobb lett a hangulat. Expoba menet Hoshi seggéből hallgattuk a koreai zenét, ő meg egy mekis zacskóval a kezében táncolt XD
Ezen a napon is akartam DDRezni, Asuval, de vasárnap csak versenyek voltak, úgyhogy ez is kifújt. Helyette beültünk a japán zenei videó vetítésre, amit Zsófi nem bírt sokáig XD Mondjuk, azzal, hogy végigvisítják a fanok a klipeket, én se vagyok kibékülve, de ilyen mindig van. Asu is lelépett Zsófi után, ő nem is mondta, miért. Mi Hoshival végigbaromkodtuk az klipeket, szinte mindegyikben találtunk valami vicceset, amin lehet röhögni. Mondjuk azt sajnáltam, hogy a két órás vetítésen csak kb. 7 rock klip volt, a többi mind pop. Aztán mentünk is haza, nem igazán tudtunk mit csinálni...

Szóval, összefoglalva, mint már feljebb is írtam, jó volt :D Örülök, hogy Zsófi is eljött, mostantól cibálom őt is minden conra! És már most nagyon várom a következőt.



Kicsit alakítottam amúgy a blogon, a színeket variáltam, és kiettem pár profilomat oldalra, az animáció alá. És végre valahára feltettem az új történetem első fejezetét, itt egy link annak, akit érdekel. Igyekszem a folytatással, fejben már megvan, szerintem a hétvégén simán megírom :))

Jövőhéten már szünet, és a hátramaradt júniust ki kell használnom, mert júliusban megyek dolgozni egy cukrászüzembe. Úgyhogy jövőhéten csütörtöktől megyek Tinussal Törökbálintra, mint tavaly, és nagyon jól fogjuk érezni magunk, mint tavaly :D meg még előtte elmegyünk moziba pár osztálytárssal. Szóval, leccgó számmör :D

mellesleg, mi a jó eget fúrnak itt már három hónapja?!

Címkék: , , ,


♥imma hurt you real good, baby
@ 12:53
2011. június 9., csütörtök♥


Álomvilág (szössz)

Irodalom órán lehetett írni műelemzés helyett egy egyoldalas történetet, és inkább azt választottam, mert rohadtul nem tudtam, miről szól a mű, amit elemezni kell...
Mindenesetre, meg lettem dicsérve. Nagyon tetszett a tannőnek, és néhány osztálytársamnak is XD Nem valami nagy cucc, de azért begépeltem.

Hideg volt. A fagyos levegő millió tűként szurkálta a bőröm. Kinyitottam a szemem, és először nem láttam semmit. Nem tudom, hogy a szemembe világító tiszta hótól, vagy az azt körülölelő sötétségtől vakultam meg, de szerencsére hamar elmúlt. Ettől függetlenül, nem volt körülöttem semmi.
Összezavarodtam. Óvatosan falálltam, a hó halkan roppant a testem alatt. Hol vagyok – kérdés visszhangot vert a fejemben, de féltem még megszólalni.
- Ki vagy te? – hallottam magam mögül egy vékony kis hangocskát. Megfordultam, és egy kislány állt velem szemben. Nagy kék szemeivel engem méregetett. – Te is be vagy ide zárva?
- Bezárva? – kérdeztem ijedten, és még egyszer körbenéztem. – Mi ez a hely? – A kislány halványan elmosolyodott.
- Gyere, mutatok valamit – lépkedett felém a hóban, majd megragadta a kezem, és húzni kezdett előre.
Némán követtem. Nem válaszolt a kérdésemre, de nem tettem fel neki újra. Előbb látni akartam, mit mutat itt nekem, ahol egyelőre nem látok semmit.
Sokáig sétáltunk, a hóban nekem minden egyformának tűnt. Már azt hittem, körbe-körbe megyünk, mikor észrevettem, hogy vége az útnak. A lányka megállt a szakadék peremén, és előremutatott.
- Látod azt?
A sötétségbe hunyorítottam.
- Nem látok semmit.
- Azért, mert nincs ott semmi – nézett rám a kislány tétován.
- Akkor mit akartál mutatni? – kérdeztem összezavarodva. A lány visszafordult, és sóvárogva nézett előre.
- Szerinted mi van mögötte?
- Mármint mi mögött?
- A fal mögött.
- Milyen fal? – hunyorogtam megint.
- Amelyik bezárt minket ide – emelte fel a kezét, és mutatott előre. – Csak nem látszik, mert túl sötét van.
- Mi ez a hely? – kérdeztem még egyszer.
- Egy álom.
- Ez szörnyű! – nyögtem fel elkeseredetten. – Az én álmaim nem ilyenek szoktak lenni!
- Ilyenek az álmok, amikor éppen nem alszik senki – nézett rám szomorúan a kislány.
- És te miért vagy itt?
- Várom, hogy felkeljen a nap.
- És ha valaki elalszik, felkel?
- Nem tudom – ingatta meg a fejét. – Addigra mindig én is elalszom.
- Nem értem – ráncoltam meg a homlokom. – Ennek nincs értelme.
- Tényleg nincs – nevetett fel, majd megint rám nézett. – Mutatok valamit.
- Megint? – pislogtam rá. Megfogta a kezem, és belökött a szakadékba.
Ahogy zuhantam, már nem volt olyan hideg. Megijedtem, de nem kezdtem el ordítani.
Felnéztem, és fényt láttam.
Kisütött a nap.

Címkék:


♥imma hurt you real good, baby
@ 21:20
2010. november 8., hétfő♥


Akarom

Uralkodni akarok feletted.
Mikor lehunyom a szemem, látom magam előtt az arcod. Látom, ahogy elfintorodsz, majd gúnyos vigyorra húzod a szád. Gyűlölöm.
Gyűlölöm, hogy csak egy árnyék vagyok melletted, amikor elém állsz. Amikor a karod megmozdul, és gyengéden megfogod az államat. Félek.
Félek, hogy eltöröd az állkapcsom. Az a fény, ami a szemedből árad, késztet arra, hogy azt gondoljam, meg akarsz ölni.
Ki akarom tépni a karod a helyéről. A lábammal a földre akarlak taszítani, és éreztetni akarom veled, hogy csak egy undorító csótány vagy, akinek semmi értelme léteznie.
Fel akarom hasítani a bőrt a hasadon. Látni akarom, hogy vérzel, hogy te igenis tudsz vérezni, látni akarom, hogy nincs igazam, és ugyanolyan ember vagy, mint én. Látni, hogy nem vagy erősebb.
Szét akarom kenni a vért a mellkasodon. Érezni akarom, hogy hevesen dobog a szíved a félelemtől. Hallani akarom, ahogy zihálsz.
Ki akarom törni a nyakad. Tudni akarom, hogyan alszik ki a fény a szemedből, tudni akarom, hogy én vagyok az utolsó, akit látsz. De félek.
Félek, hogy akkor soha többé nem simogatod így az államat, érinted a bőrömet, hiszen nem lenne mivel. Gyűlölöm.
Gyűlölöm, hogy én nem bánthatlak, te mégis minden alkalommal megteszed, amikor hozzám érsz.
Mikor kinyitom a szemem, látom magam előtt az arcod. Látom, ahogy visszahúzod a kezed, és halványan elmosolyodsz.
Uralkodsz felettem.

Címkék:


♥imma hurt you real good, baby
@ 1:39
2010. április 16., péntek♥