Fincsi, mi?
Az volt.

Három napot pengettem le Amyvel, és ezalatt a három nap alatt szinte csak sütöttem és röhögtem. Első nap a fent látható finomságot, második nap pedig csokis-mandulás tortát sütöttem, utóbbit Amy segítségével. Ki is borultam rendesen :) De nagyon jó volt.
Tegnapi nap elég nagy káosz volt. Szépen elterveztük, hogy kölcsönkérjük bátyám laptopját, és akkor el tudjuk kezdeni simán az RPGt, viszont bátyám pont most találta ki, hogy eladja a laptopot, és reggel vitte is el a búsba. Nem baj, akkor egy gépen, szépen lassan majd megoldjuk. Amy elment valakihez, addig én előkészítettem a terepet a sütéshez, de csak nem jött... végülis egy háromnegyed órával később betoppant, hogy na akkor süssünk.
Hat órakor még kevertük a tésztát, de el kellett kezdeni az RPGt. Amy bejött, és nekilátott, én meg megkértem anyut, hogy segítsen egy picit. Aztán cseréltünk; én jöttem a géphez, Amy keverte a tésztát. Én bedobtam a sütőbe, Amy játszott. Aztán sikerült fellélegeznünk, és szerencsére sikerült egyenesbe hoznunk ezt az egygépes-RPG rendszert. Mindig csak a kezdet nehéz... :)
És igen, a Hotel Marionette tegnap megnyitotta kapuit! Mostantól RPG lesz, de keményen...

ÉS BASZOTTUL FÁRADT VAGYOK

Miért is?
Amy az éjjel nem hagyott békén... persze úgy, hogy ő nem is tudott róla, mert végigaludta az egészet!!
Kezdjük ott, hogy épp félálomban fetrengtem a pótágyon, amikor Amy hirtelen felült, és valami olyasmit motyogva, hogy "Basszus, de melegem van", fogta magát, és levette a pólóját! Én nyakig betakarva is fáztam, szemben a nyitott ablakkal, kinn szakadt az eső, ő meg visszafeküdt félmeztelenül.
Aztán kb. tíz perc múlva lenyúlt, és ELVETTE A RUKIS PÁRNÁMAT. Egyszerűen csak feltette maga mellé. Félmeztelenül.
- Amy, add vissza a párnámat.
- Nem adom, az az enyém.
- Amy, az az én párnám!
- Nem.
- Add vissza a párnámat !!!!
- De ez az én párnám! - Felemelte, megnézte. - Ez tényleg a tied.
És egyszerűen visszarakta mellém.
Aztán valamikor később még visszaöltözött, de erre sem emlékezett, csak reggel vette észre, hogy kifordítva van rajta a póló. Amikor elmeséltem neki, miket csinált, majdnem meghalt a röhögéstől.

Ja, a tortasütésről csak annyit, hogy Amy nagyon ügyi volt, nem is segítettem neki sokat (a barátjának sütött tortát, és megkért, hogy segítsek - ez egy okos döntés volt, mert ha nem vagyok ott, hozzávalót se vesz), mondjuk hat tojást áldoztunk fel rá, mert egyet kiöntött, kettőnek meg elcseszte a fehérjét... 8D
Ja igen, ma is csináltam profiterolt, de már herótom van a csokoládétól...

Címkék: ja