Azt hiszem, kezd elmúlni az a feszültség, ami pár hete kínoz - ezt főleg Amynek köszönhetem, annyit nevettem vele a hétvégén, amennyit már régen nem. Mostanában elég letörtnek éreztem magam, sokszor eszembe jutott néhány régi szép emlék, és rájöttem, miket csináltam akkor rosszul. Nem mondanám, hogy ölni tudnék azért, hogy visszamehessek, de azt hiszem, én is érzem: rengeteget változtam négy év alatt.

Nemsokára itt a nyár, és szeretnék nagyon sok mindent csinálni. Első dolgom azt hiszem, az lesz, hogy lemegyek pár napot a mamámhoz, egy laptoppal, internet nélkül és írni fogok. Rengeteget akarok írni.
Szeretnék sokkal többet találkozni azokkal, akikkel olyan ritkán szoktam - Amyvel, Kocchannal, Hanával, Asuval, még Csillával is -, szeretnék lebarnulni a napon, és minden héten futni a ligetben a keresztanyámmal. Szeretnék minél többet bulizni Hoshival.
Szeretnék sétálni a városban - le akarom győzni az üldözési mániámat, meg akarok tanulni függés nélkül élni.
Szeretnék olvasni - amennyit csak lehet,az összes kiolvasatlan könyvemet, anya könyveit, Amytől is szeretnék kölcsön kérni.
Szeretnék megtanulni varrni, és szeretném kifesteni végre a szobámat. Szeretném egyedivé tenni azt, ahol élek.
Szeretnék elmenni nyelvet tanulni. Szeretnék mégtöbb dalt megtanulni zongorán.

Szeretnék megint úgy élni, mint régen. És most sikerülni is fog.

Mostanában nagyon rossz az idő, és emiatt sokan szomorúak, én viszont nagyon élvezem, amikor esik az eső - ihletet ad, megérint, boldoggá tesz.

Címkék: ja