Tegnap reggel baszott rosszul voltam, hányingerem volt, és féltem, hogy a buszon vagy a metrón elhányom magam, ami nem lett volna jó döntés, tekintve, hogy a keresztanyámmal utaztam... de nem hánytam szerencsére. Viszont első óra után hazajöttem, mert nem bírtam a suliban.
Itthon aludtam egy jó három órát. Arra keltem, hogy csörög a mobilom. Csilla hívott! Megkérdezte, otthon vagyok-e, mert felugrana.
Úgy meglepődtem, hogy hát nagyon. Először azt hittem, rossz számot hívott, de nem, mert egy óra múlva tényleg itt volt, és maradt hétig. Nagyon jó volt vele, még úgy is, hogy végig rosszul voltam, hiányzott már azért az a hülye feje.

Ma elmentem orvoshoz, és annak ellenére, hogy hasfájásra meg hányingerre panaszkodtam, felírt nekem torokfertőtlenítőt. Hát jólvan, ő tudja. A hétre kiírt, és hétfőn nincs suli, szóval most tudok pihenni jó sokat. És lesz időm megint írni. Mostmár igazán befejezhetném a Múlandót, meg azt a másikat is, aminek még címe sincs.
Kitalálhatnék neki egy címet.
Tényleg nem ártana.
Bizony.

Címkék: ja