<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://www.blogger.com/navbar/2238161324424005737?origin\x3dhttp://naito-mare.blogspot.com', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script>


Voltam kis apró könnycsepp, voltam esőfelhő, voltam hatalmas óceán.

Follow My Blog



Anime-fanfiction Style
End of Paradise
DeviantART
Twitter



16

És igen, elérkeztünk a legendás tizenhatodik bejegyzéshez, amit már az elsőben írtam!
Igazából én találtam ki.
De nem baj! Mostantól blogger vagyok *pezsgőt bont*

Ma buszon letámadott vagy hét rózsaszín kislány. Nagyban ültem, azok meg felszálltak. Aztán az egyik észrevett, és csodálkozó arccal rám mutatott: "Nézzétek, milyen szép szín van a hajában!!!" Na innentől az összes körém gyűlt, és ott vigyorogtak, meg nevetgéltek körülöttem. Nagyon ijesztő volt. Jobban szeretem, ha a kölykök sírnak, amikor meglátnak... de amióta rózsaszínné fakult a hajam, azóta valamiért elvesztettem ezt a képességemet :(
Mindenesetre majdnem elütött egy autó, amikor elmenekültem előlük. De sikerült!

Holnap jó sok dolgom lesz! Először is írunk angolból meg föciből, jeee, ez volt minden álmom! Aztán el kell mennem a liddlbe, beszerezni valamit, amit már ma is megvehettem volna, de nem tettem - fene egye meg. Miért nem vagyok képes pénzt lopni a bátyámtól?!
Aztán megyek befejezni a gatyámat, és csinálni hozzá ilyen szoknyát - remélem szoknya lesz belőle.
Itthon rendet is kéne rakni, ha már megint szállásolok embereket - Hoshit és Kocchant -, végül a hajamat is be kéne festenem, hogy megint LILA legyen, ne RÓZSASZÍN.

Úgyhogy ez van.
Remélem, holnap elalszom, megint elfelejtek pénzt kérni, és eltöröm a lábam.

Címkék:


♥imma hurt you real good, baby
@ 20:18
2010. április 22., csütörtök♥